ELLENFÉNY ONLINE
8. Gyermek- és
Ifjúsági Színházi Szemle
A Szemle díjai
November 9-e és 15-e
között zajlott a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban az ország egyik
legjelentősebb, kétévente megrendezett gyermekszínházi fesztiválja.
ellenfény | 15. 11. 20.
Az ide szemlére az elmúlt két évben született magyar nyelvű gyermek- és
ifjúsági előadások közül 80 előadást neveztek az alkotók. A szemletanács tagjai
(Szakall Judit diákszínjátszó rendező, Kaposi László rendező, drámatanár,
Réczei Tamás rendező és Sándor L. István színházi szakíró) ezek közül 14
társulat (Fabók Mancsi Bábszínháza; Bárka-produkció; Bóbita Bábszínház;
Mesebolt Bábszínház, Mentőcsónak-Füge, Jászai Mari Színház, Kolibri Gyermek- és
Ifjúsági Színház, Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezet, József
Attila Színház, Káva Kulturális Műhely Egyesület, Kerekasztal Színházi Nevelési
Központ, Harlekin Bábszínház, Tatay Színház, Budapest Bábszínház) előadásait
válogatták be a versenyprogramba.A szemletanács további 36 produkciót ajánlott
az oktatási- és közművelődési intézményeknek meghívásra, megtekintésre.
A Juszczák Zsuzsa szervezte fesztivál zökkenőmentesen, jó hangulatban, nagy
közönségérdeklődéssel zajlott, az előadásokat tartalmas szakmai viták követték
(amelyeket Sándor L. István moderált).
Az előadásokat négy tagú szakmai zsűri követte ( Csizmadia Tibor rendező,
Láposi Terka bábrendező, bábpedagógus, Stuber Andrea színikritikus és Vasvári
Csaba színművész). Ők ítélték oda az alábbi díjakat. három produkciónak ítélte
oda fődíjat, s 3-at különdíjjal jutalmazott. Mindkét csoportban szerepel a
Mesebolt egy-egy produkciója.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma – Ifjúságpolitikáért és Esélyteremtésért
Felelős Helyettes Államtitkárság
KÜLÖNDÍJAI (2 X 200.000 Ft)
MESEBOLT BÁBSZÍNHÁZ: A HAZA
Krystina Milobedzka darabját fordította és rendezte: Veres András. Tervezte
Mátravölgyi Ákos.
Szereplők: Lehőcz Zsuzsa, Dénes Emőke, Kovács Bálint, Kőmíves Csongor,
Takács Dániel,
Az alkotók azon ambíciójáért, hogy fontos, elvont tartalmakat juttatnak el
a gyerekközönséghez játékosan, invenciózus és asszociatív módon; a rendező
egyszerűségében elegáns, nagyvonalú elképzeléséért és a megvalósításban
megnyilvánuló kreativitásért.
KOLIBRI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI SZÍNHÁZ–K.V. TÁRSULAT: FÜGGÉSBEN
Az előadás Szűcs Zoltán Addictus című műve nyomán készült.
Rendező: Czukor Balázs; Színházpedagógiai konzulnes: Végvári Viktória;
Alkotótárs: Surányi Viktória
Szereplők: Bárdi Gergő, Burján Fanni, Hajdú Csilla, Ivák Bence, Krausz
Gábor, Molnár Zsófia Boróka, Némedi Árpád, Száger Zsuzsanna, Urbanivits
Krisztina
Az alkotók azon törekvéséért, ahogyan társadalmi problémát mutatnak meg
kortársi módon, szórakoztatóan és elgondolkodtatóan; megtalálva az optimális
hangnemet, stílust és színházi formát a megszólalás érvényességéhez és
élményszerűségéhez.
A Nemzeti Kulturális Alap
KÜLÖNDÍJA (200.000 Ft )
HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZ: HAMLET
Rendező: Somogyi Tamás; TervezőJakob Nóra
Szereplők: Horváth Virgil, Mészáros Pancsa, Kosznovszky Márton, Sóvári
Csaba, Soó Gyöngyvér, Monár Zsófia Boróka
A rendezés, a színpadra állítás művészi ambíciójáért, amellyel egyéni
megközelítési módot és sajátos formanyelvet talált a legnagyobb és leggazdagabb
Shakespeare-drámához, és így a produkciót nemcsak a tizenévesek, hanem az
idősebb nézők számára is sikerült izgalmas kalanddá tennie.
A Nemzetgazdasági Minisztérium
FŐDÍJAI (3 X 300.000 Ft)
FABÓK MANCSI BÁBSZÍNHÁZA: VITÉZ LÁSZLÓ ÉS VAS JULISKA
Írta, rendezte, játssza: Fabók Marian
Bábok: Grosschmid Erik; Díszlet: Keresztes Nagy Árpád
Fabók Mariannak színház- és vásáribábjáték-történeti tettéért: személyében
színésznő először játszik Vitéz Lászlót, hozzá megteremtette a klasszikus
figura szeretnivaló párját, Vas Juliskát, s ezt az autentikus párost csodálatos
kedéllyel és rendkívüli kommunikációs képességgel prezentálja a
gyerekközönségnek.
MENTŐCSÓNAK–FÜGE: ÚJVILÁG
Írta és rendezte: Pass Andrea, Drámapedagógus: Takács Gábor
Szereplők: Sztarenki Dóra; Szamosi Zsófia, Kovács Lehel, Porogi Ádám,
Hajduk Károly
Az alkotók érzékeny problémafelvetéséért; az alaposan átgondolt, precíz és
didaxis kerülő írói-dramaturgi munkáért; a könnyed térkezelésért; az
ökonomikus, színész-centrikus rendezésért és az öt szereplő lenyűgöző
játékáért.
BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZ–MESEBOLT BÁBSZÍNHÁZ: TÍZ EMELET BOLDOGSÁG
Gimesi Dóra meséjét színpadra alkalmazta: Veres András; Díszlet: Grosschmid
Erik; Báb: Bartal Kiss Rita; Zene: Teszárek Csaba
Játssza: Hannus Zoltán
Az előadás komplett gyönyörűségéért; a mese leleményes színpadi
feldolgozásáért, a képi világ és a bábok ihletett, minuciózus megjelenítéséért;
az egyszemélyes előadó, Hannus Zoltán szívmelegséget keltő alakításáért és az
egész produkció koherens mivoltáért.
A 8. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI SZÍNHÁZI SZEMLÉRE meghívott valamennyi társulat
megkapta a SZEMLE DIPLOMÁT, a magas szakmai színvonalon bemutatott
előadásokért.
Több dolgok vannak
földön és egen – Marczibányi téri gyermek- és ifjúsági színházi szemle
Idén már a nyolcadik alkalommal
rendezték meg a gyermek- és ifjúsági színházi szemlét a Marczibányi téri
művelődési központban. Egy szép, napsütéses novemberi héten zajlott a
fesztivál, 14 produkció részvételével és az azokat követő szakmai
beszélgetésekkel. (Korábban május volt a szemle megszokott időpontja, ám a
tapasztalatok szerint a november inkább garantálja a jó időt, mint a tavasz
vége.) A versenyprogramot összeállító szemletanács – Szakall Judit,
Sándor L. István, Kaposi László és Réczei Tamás – a
80, jelentkezett produkció megtekintése után a 14 beválogatott előadáson túl
felsorolt további 36-ot, amelyet szintén jó szívvel ajánl gyerekközönségnek,
szülőknek, pedagógusoknak, színházi szakmának. Tehát az előnézők a széles
merítésből bőséggel halásztak ki értéket, ami azt jelzi, hogy a gyermek- és
ifjúsági színházi mezőny nem szűkölködik színvonalas teljesítményekben.
A szemle műsorába – akár véletlenül,
akár szándékosan – fele-fele arányban kerültek be gyermekszínházi és ifjúsági
előadások. Ezen belül is további „alosztályok” nevezhetők meg: szerepelt két
vásári bábjáték, s érdekes módon a gyermekelőadások több mint felét
egyszemélyes produkciók tették ki. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az
ilyen bemutatókat egyetlen alkotó hozta létre. Bár súlyozhatunk ebben,
hiszen Fabók Mancsi gyönyörűséges Bábszínháza és Tatay
Zsolt minőségi Vitéz László-reprodukciója alighanem egyszemélyesebb
vállalkozás, mint a többieké.
Fabók Mancsi az első színésznő, aki arra
vállalkozott, hogy Kemény Henrik Vitéz László-figuráját eljátssza. Hogy kicsit
enyhítse tettének merészségét, megfejelte egy még bátrabb ötlettel: kitalálta
és életre keltette Vitéz László párját, Vas Juliskát. A két, egymással
szerelembe eső, piros sapis teremtmény kicsattanó életerővel és játékkedvvel
győz le ördögöt, halált, a szokásos ellenfeleket. Mindezt kapjuk Fabók Mancsi
ízes beszédével, szellemes játékötleteivel és a rá jellemző rendkívüli
kommunikációs képességgel, amivel a közönség minden rezdülésére frappánsan
reagál. Tatay Zsolt produkciója más, és a maga nemében szintén helyénvaló. Az ő
Vitéz Lászlója klasszikus, tisztelgő repríz, amit a színész már csak elvi
alapon is úgy hozott létre, ahogy kell: maga farigcsálta a bábot és festette a
paravánt. Annak homlokzatán kis rajzolat jelzi, hogy a Népliget melyik pontján
állt valaha Kemény Henrik bódéja.
Az egyszemélyesek sorában Kolozsi
Angéla következett a tatabányai Jászai Mari Színházban bemutatott
Auguszta kisasszony különös tavasza című előadásával. A színésznő egy enyhén
furcsa vénlány találkozását játssza el egy csupaorr bábfiúcskával, aki Auguszta
kisasszony kedvéért megpróbál a világ legjobb kisgyereke lenni. Csak hát ennek
a kívánalomnak nem olyan könnyű megfelelni. Kolozsi Angéla darabja, ha jobban
megnézzük, valójában felnőttnevelési produkció, amely talán ráébreszti az
idősebb nézőket arra, hogy mit lehet vagy nem lehet megkövetelni egy gyerektől.
A Hannus Zoltán játszotta
Tíz emelet boldogság mögött a Budapest Bábszínház intézményes keretei között
ott áll egy komplett, élvonalbeli színházi csapat, Gimesi Dóraírótól Veres
András színpadra adaptálón, Grosschmid Erikdíszlettervezőn
és Bartal Kiss Rita bábtervezőn át Kovács Petra Eszter rendezőig.
A produkció olyan varázslat, amelynek kétszer öt emeletnyi boldogságából sok
jut a nézőnek is, legyen bár egészen ifjú vagy idősebb.
Két bábelőadást kínált a program a
kisebbeknek. Az egyik a pécsi Bóbita Bábszínház Schneider Jankó rendezte
Torzonborz, a rablója, amely hagyományos, paravános bábjáték. Illetve mégsem
egészen az, hiszen a kesztyűbábokkal a paraván felső harmadában dolgoznak a
játszók, az alsó kétharmad elé pedig kiállnak olykor mint zenészek, aminek
megvan a maga bája. A fenti díszlet képzőművészeti ihletettsége (Grosschmid Erik),
szembarát színharmóniája és a játszók (Czéh Dániel. Kalocsányi Gábor, Matta
Lóránt, Vadon Judit és Bogárdi Alíz) élénksége,
ötletessége és poénkedve szívderítő élménnyé tette a produkciót.
A másik bábjátékot az Egri Harlekin
Bábszínház hozta tizenéves gyerekközönségnek. Somogyi Tamás rendezése
hatvan percben prezentálja Shakespeare Hamletjét, vagy legalábbis az érzetét és
a problematikáját. Kortársi közegben, Jakob Nóra kócos, fekete
garbós, tornacipős Hamlet-bábjával (Kosznovszky Márton m.v. előzékeny
játékával), a tétován bóklászó fiatalok kisbábjaival és a deréktól felfelé
„kettéváló” – bábbá és bábozóvá széthajló – felnőttfigurákkal (Claudius: Horvát
Virgil m.v., Gertrud:Mészáros Pancsa, Polonius: Sóvári
Csaba.) A Harlekin Bábszínházban Dánia úgy börtön, hogy akvárium.
Tanácstalanul lebeg, úszik benne mindenki.
A szombathelyi Mesebolt Bábszínház A
haza című előadása lengyel írónő művét interpretálja a fordító és rendező Veres
András elképzelése szerint. Öt színész és sok színes kocka alkotja a speciális
térigényű, körbeülendő produkciót, amely kisiskolás nézőket céloz meg. Különös,
lírai szövegű darab. Szó- és gondolattöredékekből épít világot, házat és hazát,
érzelmi alapú definíciókat teremtve.
Az ifjúsági előadásokhoz közelítve a
néhai Bárka Színház Odüsszeusz szemeteslapáton produkcióján keresztül visz az
út, amelyet külföldön már jól bevált koncepciója szerint vitt színre Philippe
Genty és Mary Underwood. A három játszó – Szorcsik
Kriszta, Marofka Mátyás és Jerger Balázs –
hozzávetőleg egy konyhában eleveníti meg Odüsszeuszhoz méltó leleményességgel a
főhős kalandjait. A tárgyanimációhoz felhasználnak szinte mindent, amit a
helyszín kínálhat, tésztaszűrőtől dugóhúzón, kávéscsészén vagy partvisfejen át
csokibonbonokig.
