2014. május 30., péntek

Temesvár - TESZT Színházi Találkozó


Temesvár TESZT - Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó. Igazi emberléptékű, remekül szervezett és lebonyolított fesztivál. Gazdag program, kiemelkedő előadások, nagyon jó, hogy ott lehettünk. És még megyünk...














A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft. 2013-as Közhasznúsági jelentése

A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft. - (K. V. Társulat) 


Közhasznúsági jelentése 2013-as évről




Közhasznúsági jelentés 2013

Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft.

Székhely: 1147 Budapest, Lőcsei u. 76/B., I/7

Adószám 14677414-1-42

Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság

Cégjegyzékszám: 01-09-914787

A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft bejegyzésének kelte 2009.02.26

A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft. a 2009.07.20-i Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által hozott határozat értelmében: közhasznú. Közhasznúsági fokozata: közhasznú. 

A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft. bejegyzését a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a következő számon tarja nyílván 01-09-914787. 

A jogerős bírósági határozat kelte: 2009.07.20

Ügyvezetők : Urbanovits Krisztina Száger Zsuzsanna,,

A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft. a rá vonatkozó törvények és jogszabályok betartásával végzi tevékenységét. A Kft. taggyűlése 2014. május 29.-én fogadta el a Kft. 2013. évi beszámolóját és mérlegét.

Forduló nap: 2013. december 31

Beszámolási időszak 2013.01.01– 2013.12.31 

Tartalom jegyzék: 

1. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege 

2. A költségvetési támogatás felhasználása. A központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól kapott támogatások mértéke.

3. A cél szerinti juttatások kimutatása

4. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások 

5. A 2013-as évi közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló

6. Köszönetnyilvánítás





2. A költségvetési támogatás felhasználása. 


A központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól kapott támogatások mértéke. 

Tárgyévi kimutatás:

- EMMI 2013-as működési támogatás: 5 000 000Ft
A teljes összeget 2013-as teljesítésekkel, költségekkel elszámoltuk 2014. április 28-ig
- NKA támogatás: Dermedési pont c. előadáshoz: 500 000FT
A teljes összeg 2013-as teljesítésekkel, költségekkel 2014. július 31.-ig kerül elszámolásra

- EMMI Katona József pályázat: 800.000 FT
A teljes összeg 2013-as teljesítésekkel, költségekkel 2014. június 30.-ig kerül elszámolásra

-EMMI Mobilitás: 400.000 FT
Ebből az összegből 2013-ban felhasználva: 80 320 FT
A teljes összeg (2013-as teljesítésekkel, költségekkel és 2014-es teljesítésekkel, költségekkel) 2014. június 30.-ig kerül elszámolásra.


2012-ben megítélt, 2013-ban felhasznált támogatások:

- NKA 12 Hét produkciós támogatás 600 000Ft (megítélés 2012)
2012-ben az összeget megkaptuk, 2012–ben ebből felhasználva 0 Ft.
Felhasználás 2013. Elszámolva 2013. 05.31

- EMMI Mobilitás pályázat 1 000 000 Ft megítélés (2012)
2012-ben az összeget megkaptuk, 2012–ben ebből felhasználva 0 Ft.
Felhasználás 2013. Elszámolva 2013 07.15

 - EMMI 12 Hét támogatás 800 000 Ft (2012)
2012-ben az összeget megkaptuk, 2012–ben ebből felhasználva 0 Ft.
Felhasználás 2013. Elszámolva 2013 07.15

Egyéb (nem költségvetési) támogatás:

- Füge Tantermi Színházi Projekt 1.500.000 (az egész összeg felhasználva, elszámolva)

 2013-ban ebből felhasználva, elszámolva 549 000 Ft


3. A cél szerinti juttatások kimutatása 

A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft a tárgyévben cél szerinti juttatást – díjakat, adományt nem adott. 


4. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások 

A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselői (Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina) részére a tárgyévben nem nyújtott juttatásokat .


5. A 2013-as évi közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló

- A közhasznú tevékenységhez kapcsolódó működési költségek az általános szabályok szerint kerültek elszámolásra. 

- A szervezet a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységét a tárgyévben közhasznú céljának megfelelően látta el. 

A K.V. Társulat a 2013-ben a következőket valósította meg:

Előadásaink széles közönségrétegeket szólítottak meg; a gyerek korosztálytól kezdve, tizenéveseken át egészen a felnőttekig.

2013 új koprodukciós bemutatója kortárs, magyar darab volt;
Rába Roland- Zöldi Gergely: Dermedés pont c. művét állítottuk színpadra. Koprodukciós partnerünk FÜGE volt. Bemutató: 2013. november 26. Helyszín: Thália, Arizona Stúdió.
Az FTP keretein belül havi rendszerességgel műsoron van az évadban.

2013–ban mutattuk be új ifjúsági darabunkat 12 Hét címmel. Bemutató időpontja: 2013 március 25
Helyszín: Jurányi inkubátorház Rendező: Novák Eszter
A munkába bevontuk az NNÁ drámaszakos diákjait 14.osztály (osztályvezető tanár: Naszlady Éva)
Téma: kamaszkori szexualitás és teherbeesés
Az előadást havi rendszerességgel játsszuk az évadban a Marczibányi Téri Művelődési Központban.


A társulat társadalmi szerepvállalása 2013-ban - Színházi nevelési program – Ifjúsági és Gyerek Program. Program hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő csoportoknak.2013-ban 3 előadást ( 12 Hét, Fellebbezés, Gardénia,) és a hozzájuk kapcsolódó drámafoglalkozásokat juttattuk el fővárosi és vidéki középiskolákba

2013-ban összesen 11 – 4 vidéki és 7 budapesti - középiskolába vittük el ifjúsági előadásainkat. Ifjúsági programunk fontos eredménye, hogy minden intézmény, ahol eddig jártunk folytatni a kívánja a velünk való közös munkát. A Zöld Kakas Líceumban és a Vörösmarty Gimnáziumban hosszú távú együttműködés keretében 2017-ig tartunk rendszeresen drámafoglalkozásokat.

Az ifjúsági program kiemelt feladata a beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő diákok (Zöld Kakas Líceum) szociális kompetenciáinak, kooperativitásának és kommunikációs készségeinek fejlesztése, illetve a fogyatékkal élő fiatalok ( Vakok Iskolája ) társadalmi integrációjának

A színházi nevelési program eljuttatása Nagyalásony társadalmilag elzárt, és hátrányos helyzetű térségébe hiánypótló. A nagyalásonyi térség intézményeivel hosszú távú együttműködést alakítottunk ki, melynek keretében 2017-ig minden félévben drámafoglalkozásokat tartunk az iskolákban és óvodákban. A színházi nevelés folyamatosan biztosítja az óvodás és iskolás gyermekek művészeti-, anyanyelvi-, szociális kompetenciájának fejlesztését, mely a mélyszegénységben, és ingerszegény környezetben élő gyermekek esetében kiemelten fontos feladat.

A gyerek- és ifjúsági programunk kiemelt része a speciálisan fogyatékkal élő gyerekek számára kidolgozott drámafoglalkozások a Vakok Iskolájában, ahol a 2013-as évben a 12 hét című előadás mellett az előadáshoz kapcsolódó foglakozásokat is tartottunk  a szakiskolásoknak.

A korábbi bemutatók közül továbbra is repertoáron maradt a Bagoly c. előadásunk, Fellebbezés c., szülők és lázadó kamaszok viszonyával foglalkozó, ifjúsági darabunk és Gardénia c., a női alkoholizmus és anya-lány viszony kérdését feldolgozó előadásunk, melyet havi rendszerességgel játszottunk a Spinoza színházban.

 A temesvári Csiky Gergely Színház meghívására 2013. október 12-13 -án részt vettünk az előadásunkkal a „Gardéniák hétvégéje” eseménysorozaton.

A K. V. Társulat 2013-ban is folyamatosan kereste a független szférán belüli együttműködési lehetőségeket. (FÜGE,Jurányi Inkubátorház,FTP, Pécsi Apollo színház, HK,Marczibányi Téri Művelődési központ, FILC)
Részt vettünk a  FESZ munkásságában,Közönségtalálkozókat szerveztünk, előadásainkat reklámozó spotokat, fotókat készítettünk, szóróanyagokat segédanyagokat nyomtattunk, archiváltuk az előadásokat. Produkcióinkról teljeskörű információval szolgáló honlapot , facebook oldalt működtetünk. 

A társulat mobilitását 2013-ban is folyamatosan erősítettük . Nemzetközi szinten a Temesvári Csiky Gergely Színházzal,itthon új, vidéki befogadóhelyekkel, iskolákkal(Pécs Apollo Műhely, tatabányai Jászai Mari) indítottunk el  hosszú távú együttműködést. Növeltük színházi nevelési programunk vidéki játszóhelyeinek számát. 
Előadásainkat vendégjátékokra, Fesztiválokra hívták. 

Több állandó munkatársat foglalkoztattunk. Önkénteseket és gyakornokokat vontunk be a társulat munkájába.

2013 január 1 és 2013 december 31 között társulatunk 53 előadást tartott. 
Nézőszám: 2.190


A közhasznú jogállás megőrzésének feltételei teljesülnek: 

- Az éves bevétel meghaladja az egy millió forintot 

- A közhasznú tevékenységi ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét
.

6. Köszönetnyilvánítás

Köszönet minden támogatónknak, önkéntesnek és gyakornoknak, akik 2013-ban segítették közhasznú tevékenységünket.



Közzététel: 2014 május 30 

- Mérleg 

- Kiegészítő melléklet

A Kacsacsőrű Nonprofit Kft. gazdasági könyvelője Török Edina mérlegképes könyvelő.



Dermedési Pont - május 27-én jeltolmácsolással, Csernyánszki Boglárkával

Május 27 - teltház, nagyszerű közönség, és egy szuper jeltolmács



Dermedési Pont jeltolmácsolással - beszélgetés a rendezővel a szinhaz.hu-n

http://szinhaz.hu/budapest/56476-akadalymentesitett-dermedesi-pont-a-thaliaban-villaminterju-raba-rolanddal

AKADÁLYMENTESÍTETT DERMEDÉSI PONT A THÁLIÁBAN - VILLÁMINTERJÚ RÁBA ROLANDDAL

2014. május 11. vasárnap, 08:00
Május 27-én jelnyelvi tolmácsolással siketek és nagyothallók számára is elérhető lesz a Dermedési Pont a K.V. Társulat előadásában a Thália Színházban.
Dermedesi pont 84

Honnan jött az ötlet, hogy ilyen módon akadálymentesítsétek az előadást?
Egy színházi előadás jeltolmács vagy felirat nélkül nem érthető egy hallássérült ember számára, ezért ez a szórakozási lehetőség korlátozott a részükre. Az utóbbi időben szerencsére egyre több színházban játszanak jeltolmács közreműködésével, Pesten és vidéken egyaránt. A 90decibel nevű szervezet például konkrétan ilyen előadások szervezésével foglalkozik, és magam is játszottam már jeltolmács közreműködésével. A Jó estét nyár... című Fejes-darabot a Nemzetiben anno siketek részére feliratoztuk.

Mik voltak a tapasztalataid?
A jelelős előadásokat hallók is szokták nézni, így a reakciókban nem nagyon lehet érzékelni a különbséget, vagy én még nem érzékeltem. De a siketeknél, nagyothallóknál a taps például nem úgy „szól" ahogy a hallóknál: nem a két tenyerüket ütik össze, hanem felemelik a karjukat, és a kézfejüket rázzák.

Milyen speciális előkészületet igényel ez alkalommal az előadás?
A legnagyobb segítség, hogy Csernyánszki Boglárka jeltolmács elvállalta a közreműködést. Sok múlik azon, hogy a jeltolmács megérezze az előadás stílusát és jól tudja közvetíteni, így neki bizony videóról meg kell tanulnia az egészet, ami nem kis munka. Azt szeretném, ha a tolmács nem a színpad széléről jelelné az előadást, hanem benne lenne a jelenetekben a színészek mellett, így Boglárkával az előadás előtt fogunk még egy hosszabbat próbálni, hogy a mozgásokat, pozícióváltozásokat begyakoroljuk. Annyiban biztos más lesz az előadás, hogy bent lesz a térben egy új ember, és kicsit az egész ritmusa is igazodik majd a jeleléshez. Egyébként mindent lehet jelelni, zenét vagy hangot is.

Raba Roland

Számomra a jelnyelvtolmács kicsit mindig színész is, hiszen erős gesztusokkal, mimikával dolgozik. Egy színész könnyebben elsajátítja a jelnyelvet?
A jelnyelvben nagy szerepe van a mimikának, az arcjátéknak, a testbeszédnek. Ezért nagyon látványos, és színészileg valóban érdekes. De nem könnyű megtanulni.

A beharangozókban nagy hangsúlyt fektettetek arra, hogy a megszólított célközönség hozza el halló barátait is.
Becslések szerint 60 ezer ember siket vagy nagyothalló él Magyarországon, így ők alkotják Magyarország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségét, és 5-10 százalékuk születik siket családban, tehát a többségnek eleve halló környezetben kell siketként létezni. Fontos hogy legyenek olyan előadások, amit hallássérült és halló egyaránt ért, akár barátokról, akár családtagokról van szó.

Tapasztalataid szerint ma milyen eszközök könnyítik meg ezeknek az embereknek az életét?
2009 óta a jelnyelv hivatalos nyelv lett Magyarországon. Ez nagy előrelépés. Lassan, de bővül a siketek részére feliratozott tartalom, a televíziókban. Hallottam, hogy elindult egy videó tolmácsolási rendszer, aminek segítségével most már egy siket ember is képes otthonról videó hívás és tolmács közreműködésével telefonos ügyeket intézni. De amúgy a siketek is mindent ugyanúgy tudnak csinálni, mint a hallók. Sportolnak, autót vezetnek, sőt akár táncolni is járnak, hiszen „érzik" a zenét. Szerveztem már karaoke-bulit a siket barátomnak és ismerőseinek. Azt kérték, hogy magyar számok legyenek. Nem énekelték, hanem jelelték a feliratokat. Hatalmas buli volt!

Az interjút készítette: Vágó Marianna Rita

2014. május 14., szerda

Balogh Gyula cikke a Népszavában a Kaposvári Biennáléról

http://nepszava.hu/cikk/1020075-az-uveghegyen-tul-a-semmibe


Kultúra

Az üveghegyen túl a semmibe

Népszava|2014. máj 12. 05:45
[A+ A-]
A Budapest Bábszínház Semmi című előadása nyerte el a színházi biennále egyik fődíját FOTÓ: ÉDER VERA
Kiosztották a hétvégén VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé díjait. Üveghegy-díjat érdemelt ki több darabjáért a Kolibri Színház és a Budapest Bábszínház. A fesztivál erősségének számítottak a kamaszoknak szóló ifjúsági előadások, közöttük a legjobbnak ítélt Ady/Petőfi című rendhagyó irodalom- órának szánt produkció. 
hirdetés
Csaknem egy hétig tartott a két évenként megrendezett VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, és aki belecsöppent ebbe a sűrű forgatagba, azt érezhette, nézné tovább még jó ideig ezeket az előadásokat. Nagyon jól szervezettnek mutatkozott, illetve közönségnek és szakmabelieknek egyaránt figyelemreméltó kínálatot nyújtott a biennálé.
A fesztivál főbb díjai
Üveghegy-díjat kapott a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház a Pont, pont, vesszőcske című, legkisebbeknek szóló előadásért, valamint a kiemelkedő ifjúsági előadásokért. Ugyancsak Üveghegy-díjjal jutalmazták a Budapest Bábszínházat a Boribon és Annipanni című gyerekszínházi előadásért, valamint a kimagasló ifjúsági színházi előadásáért, a Semmiért. A harmadik Üveghegy-díjat a legjobb ifjúsági színházi produkcióért az Ady / Petőfi című előadás alkotói vehették át. Díjazták Écsi Gyöngyit, Szabó Borbálát, Hoffer Károlyt, Lisztopád Krisztinát, Háy Annát, Ivanics Tamást és Bornai Szilvesztert. Különdíjat kaptak többek között a Csoda és Kósza (Örkény Színház) , a 12 hét (K.V. Társulat), A harmadik hullám (Bárka Színház), a Horda 2 ( Nemzeti Táncszínház, Közép-Európa Táncszínház, Káva Kulturális Műhely) és A hosszabbik út (Kerekasztal, Szputnyik) című előadás alkotói.
Ez egyrészt köszönhető a házigazda kaposvári színháznak, amely a fő utcától a művelődési házon át a színház próbaterméig megfelelő helyszíneken fogadta be a programban szereplő előadásokat és nem utolsósorban minden korosztálynak, a csecsemőtől a húszévesekig szánt előadásokra képes volt közönséget szervezni.
Nem voltak fél házak, inkább az volt a jellemző, hogy aki be akart jutni valamelyik slágernek számító produkcióra, annak igencsak időben kellett érkeznie. Novák János, a Kolibri Színház igazgatója, a biennálé művészeti vezetője elmondta, 2002-ben rendeztek először Kaposváron gyerekszínházi fesztivált.
Akkor még ifjúsági előadások alig szerepeltek a programban, tantermi előadások, vagy csecsemőszínház pedig főként nem. Ma ez utóbbiak is hangsúlyos szerepet kapnak a biennálén.
Novák János szerint már érzékelhető a fesztivál programján, hogy az előadó-művészeti törvény preferálja a gyerek és ifjúsági színházi előadásokat, mutatja ezt,
hogy több kőszínház, nem beszélve a függetlenekről szívesen tűz a repertoárjára ilyen típusú előadásokat.
Másik fontos szempont, hogy mára sikerült felfedezni a színházi nevelés fontosságát, a biennálén konferenciát is rendeztek ebben a témakörben. A hírek szerint egyébként a Pécsi Országos Színházi Találkozón is külön tematikában jelenik majd meg ez a témakör.
Ami a kaposvári biennálé finanszírozását illeti, Novák János közölte, hogy két éve mindössze kilenc millió forintból kényszerültek megrendezni a találkozót. Idén viszont az állami, az önkormányzati és a különböző hazai és külföldi pályázati forrásokkal együtt ötven millió forint állt rendelkezésre a találkozó lebonyolítására.
Ez Novák János szerint azt is jelezheti, hogy a gyermek és ifjúsági színháznak nőtt a presztízse. Lehetőség adódott arra is, hogy több külföldi előadás is megjelenjen Kaposváron, emellett minden társulattól két tag végig maradhatott a fesztiválon és ugyancsak végig jelen voltak több határon túli oktatási intézmény diákjai, mint ahogy a Színház és Filmművészeti Egyetem másodéves báb tagozatos növendékei is, akiknek a szakmai megbeszéléseken is aktív szerep jutott.
A csecsemőszínház műfaja Norvégiából indult el, nálunk 2005-ben a Kolibri Színház honosította meg. Ők időközben profikká váltak és magas szinten hoznak létre a legkisebbeknek színházi élményt kínáló előadásokat. Most is ebben a kategóriában a Kolibri diadalmaskodott, de az elmúlt években több követője is akadt.
A kecskeméti Ciróka Bábszínház 2008 óta készít csecsemőknek, illetve három év alatti piciknek előadásokat. Most a Csigaház című, csaknem fél órás darabbal érkeztek. A produkció rendezője, Kiszely Ágnes kérdésünkre elmondta, hogy ez már a hatodik ilyen jellegű előadásuk.
Kecskeméten és a város környezetében nagy az igény a csecsemőszínházra, gyorsan híre ment a városban ennek a kezdeményezésnek és ma már pillanatok alatt elkelnek a jegyek ezekre az előadásokra, amelyekre a szülő karon ülő gyermekével együtt érkezik.
A Csigaház egyik érdekessége az volt, hogy a kétszereplős előadásban együtt játszott, méghozzá remek összhangban a társulat idősebb színésze, Apró Ernő, illetve a Kecskeméten első évadát töltő pályakezdő Nyirkó Krisztina.
A fesztiválon a prímet az idén az ifjúsági, illetve a színház és a pedagógia határterületén mozgó előadások, illetve a színházi beavatás más műfajai vitték, beleértve a tantermi színházi produkciókat, sőt a rendhagyó irodalomórát is.
Utóbbi az Ady/Petőfi című, amely a Nézőművészeti Kft. és Manna Kulturális Egyesület produkciója és ez kapta az ifjúsági előadás kategóriájában az egyik fődíjat.
A kamaszokat felfedezte a színház és kiderült, nem csak egy olyan korosztályról van szó, amelynek saját gondjai vannak, hanem szinte katasztrófaszerű az a problémahalmaz, amellyel tizennégy év fölött szembe kell nézniük - jegyezte meg Sándor L. István, a biennálé zsűrijének elnöke.
Méltán díjazták egyébként a Budapest Bábszínház Semmi című előadását, Janne Teller regényének bábszínházi változatát, amely a már éppen említett kamaszokról szól és Kaposváron is nagy sikert aratott. Az előadást korábban a színikritikusok is elismerték.
Szerepelt a programban egy szintén 14 év felett ajánlott produkció, a K.V. Társulat 12 hét című előadása. A cím arra utal, hogy ennyi idő áll rendelkezésére annak a fiatalkorúnak, aki teherbe esik, hogy eldöntse, megtartja-e a babát.
A száz perces kétségbeejtő látleletté váló, felvállaltan zilált jelenetsor egy workshopnak indult Novák Eszter vezetésével, Száger Zsuzsa és Urbanovits Krisztina ötlete nyomán a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 2. évfolyamos színészosztálya számára.
Aztán a háromhetes munka annyira sok tanulsággal szolgált, hogy az alkotók úgy gondolták, ezt a közönségnek is meg kellene mutatni. Szerepelt többször a Marczibányi Téri Művelődési Központban és nem mellékesen meghívták a kaposvári biennáléra, ahol a főként tizenéves közönség idegrendszerét is felborzolta ez a téma.
A játszók dokumentarista anyagokból dolgoztak és ennek kapcsán improvizáltak. Jó lenne, ha ezt a segélykiáltássá váló előadást minél több szülő és az ellátó rendszerben dolgozó illetékes is látná.
:

12 hét a Táncsics Kollégiumban - május 14

http://egyfelvonas.postr.hu/minek-kell-gyerekszinhazat-csinalni


Minek kell gyerekszínházat csinálni?

0 KOMMENT
0 REBLOG
VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, 5. nap
Minek csinál az ember fia gyerekszínházat? Mi az oka rá? Miért pont gyerekeknek? Mit akar ezzel az egésszel?
Mert "felnőttszínházat" csinálni, az más: lehet, hogy kellett egy nagy szerep valamelyik színésznek; lehet, hogy kötelező olvasmányt kellett elővenni, hogy bejöjjenek a nézők; lehet, hogy zenés darab kellett, mert rosszul megy a szekér; és így tovább. (Jobb lenne, ha nem így lenne, de így van.) Na de ha már specifikus a célközönség, azaz ennyivel egyszerűbb a rendező dolga, mert azt legalább pontosan tudhatja, nagyjából kik fognak ülni a nézőtéren, akkor nem kéne feltétlenül ennek a bizonyos közönségnek mondani valamit? Ott a lehetőség az ember kezében: adott a közeg, hát adott az azt foglalkoztató problémák, kérdések, érzések köre is, csak ki kell nyújtani a kezet és választani egyet.
Griff Bábszínház, Zalaegerszeg: Hétalvó
Az ifjúsági színház az a terület a mai magyar színházban, ahol ez valóban evidencia: alig találkozni olyan valóban kamaszoknak szóló előadásokkal - és most nem a "beavatónak" nevezett Rómeó és Júliákra gondolok -, amelyekben ne lenne nyilvánvaló a problémaérzékenység jelenléte, és ne olyan dolgokról akarnának gondolkodni-gondolkodtatni, amelyek a célközönség mindennapi életében is fontos szerepet játszanak.
A Szkéné Színház Kő, papír, olló című előadása sem kivétel. Az író-rendező Pass Andrea kifejezetten életszagú-hétköznapias hangvételű szövege a 16-18 évesek legégetőbb problémáit boncolgatja roppant érzékenyen: hogyan lehet meghozni egy döntést az ember egész hátralévő életéről, hogy lehet eldönteni, hogy ki mit akar kezdeni magával, ha nincs kire számítani, ha a szülőket vagy nem is érdekli a téma, vagy a saját akaratukat erőltetik a gyerekükre? Hogyan élhetik túl a barátságok az elszakadást? Van-e értelme ennek az egésznek? És mindez egy minimalista térben, díszletek, kellékek és jelmezek nélkül, egészen magától értetődően és ismerős helyzetek révén kerül elő, azaz a legelegánsabb és biztosabb módon jutva el a fiatalokhoz, három olyan színész tolmácsolásában, akik tökéletesen tudják egyéníteni a sorokat: Ötvös András, Porogi Ádám és Stork Natasa szinte végig úgy mondják a szöveget, mintha a maguké lenne, és nem előre megírt drámával dolgoznának.
Ugyanakkor végül csorbítja a hatást, hogy az előadást követő drámafoglalkozást Pass Andrea nem a valóban fontos kérdések mentén vezeti, és nem a fenti, meglehetősen komoly problémákat boncolgatja tovább.
Szkéné Színház, Budapest: Kő, papír, olló
Szintén roppant fontos előadás a KV Társulat 12 hét című bemutatója, Novák Eszter és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola diákjai workshopjának eredménye. Semmi finomkodás, semmi szépelgés: szemellenzős, prűd és a gyerekeket így vagy úgy, de végső soron megnyomorító felnőttek állnak szemben a szexualitás világában kétségbeesetten, elveszetten vagy épp lelkesen eligazodni próbáló kamaszokkal. Ha az előadást lehetne is feszesebbé tenni, ha akad is egy-két kevésbé sikerült jelenet, legnagyobbrészt mégis csontig hatolóan találóak az ábrázolt helyzetek, amelyek viccességükkel együtt is meggyőznek, hogy igenis érdemes küzdeni a tudásért, és amelyek sokszor nem csak szembesítésben, cinkosságban, de színházi értelemben, a katarziskeresés felől nézve is erősek. Humor, tabuk nélküli kibeszélés, erős színészi - és néha amatőrszínészi - alakítások súlyos elegye ez a szűk két óra.
KV Társulat, Budapest: 12 hét
A biennálé ötödik napjának kisgyerekelőadásaiban ugyanakkor már sokkal nehezebb megtalálni ezt a bizonyos közlésvágyat, vagy a kortárs problémák keresése iránti igényt. A Budapest Bábszínház Boribon és Annipanni-ja a három év körüli korosztálynak az adott életkor problémáit mutatja be, leginkább illusztratívan: azt ábrázolja, milyen az élet, ha beteg az ember gyereke, vagy ha rendet kell raknia a szobájában. Ellinger Edina rendezés magas színvonalú előadás a varázslatosságot sikerrel megteremtő, habos-babos látványvilággal, mégis sokszor még a parányi közönség-életkorhoz mérten is túl egyszerűnek, túl semmitmondónak tűnik. Főleg a gyakorlatilag tényleg semmiről nem szóló dalokat hallgatva.
Budapest Bábszínház: Boribon és Annipanni - Fotó: Éder Vera
Hasonló a helyzet a nap másik két gyerekelőadásával: színvonalas, magas szinten kidolgozott, remek látványvilágú, átgondoltan kivitelezett, nyilvánvaló erőbefektetéssel létrehozott, igényes előadások, csak épp nem érteni, hogy miért érezte úgy bárki - igazgató, rendező -, hogy pont itt és pont most feltétlenül be kell mutatni őket. A zalaegerszegi Griff Bábszínház egy japán mesét magyarított: a Hétalvó című előadást a japán Koizumi Hirosi rendezte meg bunraku-bábokkal és -technikával, ezáltal persze Magyarországon roppant újszerűen és izgalmasan, még ha a bábosok nyilván nem is pont ugyanúgy mozgatják a műalkotásnak is beillő figurákat, mint Japánban, ahol egy-egy művész gyerekkora óta annak az egy testrésznek a mozgatását tanulja. A forma tehát különleges, de ennek öröme nem tart ki egy óráig - és a mese, amit szolgál, nem túlzottan érdekfeszítő. Egy lusta fickó sorra túljár mindenki eszén, míg el nem nyeri a falu leggazdagabb lányának kezét. A persze előrelátható kimenetű konfliktusok annyira nem trükkösek és meglepőek, hogy valódi izgalmat adjanak, a mese üzenete pedig kissé zavarba ejtő: ha amúgy szimpatikus figura vagy, akkor jogosan vered át a céljaid érdekében a többieket, akár ártatlanokat is kihasználva közben?
Griff Bábszínház, Zalaegerszeg: Hétalvó
Az Apró Színház és a tatabányai Jászai Mari Színház produkciója, a Bumba afrikai mesékből gyűjt egy csokorra valót, hogy elvarázsolja a gyerekeket Mogyoró Kornél remek ütős zenéjével, táncokkal, egzotikus énekekkel, egzotikus ruhákkal és általában az egzotikummal. Tóth Miklós rendező alighanem sikerrel is jár, ami a varázslatot illeti: a színek, a mozdulatok, a hangok magas színvonala mindenkit leköt. De közel nem hozzák hozzánk ezt a távoli mesét, ami nagyjából annyit akar mondani, hogy a bátorság és jóság és barátság nagyon fontos dolgok, amik persze roppant szép gondolatok, ám ebben az előadásban nem tudnak kiemelkedni közhely-mivoltukból, hiszen nincs meg az a kontextus, amitől a néző a maga történetének érezheti Bumbáét, az afrikai kisfiúét.
Apró Színház - Jászai Mari Színház, Tatabánya: Bumba
Lehet onnan nézni a dolgot, hogy az ilyen előadások szórakoztatnak és lekötnek, mint egy szép, színes játék, viszont annál sokkal, de sokkal nemesebbek, hiszen élő emberek odafigyeléséből, odaadásából születnek ott és akkor, megismételhetetlenül a gyereknéző előtt. És ez igaz is. De igaz az is, hogy a színházban még ennél is sokkal több lehetőség van, amit kár nem kihasználni.

2014. május 10., szombat

A 12 hét díjat nyert Kaposváron!!!

http://www.csiky.hu/hirportal/olvasas/Biennale_dijatado#.U26lLYF_uVM

Biennálé díjátadó

2014. 05. 10. 20:45| 152 olvasás | kategória: cikkek
Kép
Nagy örömmel kürtöljük világgá a VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé ma esti záró eseményén átadott díjak összesítését.
Köszönjük mindannyiójuknak, hogy itt voltatok, és velünk játszottak! Reméljük, jól éreztétek magukat a VII. Biennálé mozgalmas 1 hetében!
Budapest Főváros Önkormányzatának és Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának felajánlásával:
  • ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy-díj – A legjobb legkisebbeknek szóló előadásnak: a Pont, pont, vesszőcskének, valamint elismeréssel kiemelkedő ifjúsági előadásokért, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színháznak
  • ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy-díj – A legjobb gyerekszínházi előadásnak: a Boribon és Annipanninak, valamint elismeréssel kimagasló ifjúsági színházi előadásáért, a Semmiért, a Budapest Bábszínháznak
  • ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy-díj – A legjobb ifjúsági színházi előadásnak: az Ady / Petőfi című előadás alkotóközösségének

Budapest Főváros Önkormányzatának felajánlásával
  • Kovács Ildikó-díj – A legjobb határon túli magyar előadásnak: a Szőlőszem Kálmán című előadásért Écsi Gyöngyinek
  • Békés Pál-díj – A legjobb magyar szerzőnek: Szabó Borbála (Stúdió K Színház: Nincsenapám, seanyám)
  • Lengyel Pál-díj – A legjobb rendezőnek: Hoffer Károly (Budapest Bábszínház: Semmi)
  • Koós Iván-díj – A legjobb látványért: Lisztopád Krisztina (Budapest Bábszínház: Boribon és Annipanni)

  • Különdíj a legjobb színészi alakításért: Háy Anna (a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ A hosszabbik út c. előadásában nyújtott teljesítményéért), Ivanics Tamás (Manna Kulturális Egyesület és a Zsámbéki Színházi Bázis: Állampolgári ismeretek, Ciróka Bábszínház: Hogyan lett? Kipling mesék)
  • Különdíj a legjobb zenei teljesítményért: Bornai Szilveszter: Pont, pont, vesszőcske (Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház)
  • Különdíj a Pimpáré és Vakvarjúcska című előadás alkotóinak (Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros) egy megújuló társulat kortárs szöveget közvetítő izgalmas előadásáért
  • Különdíj a Bumba című előadás alkotóinak (Apró Színház és a Tatabányai Jászai Mari Színház) a kollektív munkáért, az izgalmas dramaturgiai, zenei és színészi teljesítményért
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felajánlásával
  • Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet Köznevelési Díja a legjobb gyerekelőadásért: a Csoda és Kósza alkotói részére
  • Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet Köznevelési Díja a kiemelkedő ifjúsági előadásokért: a 12 hét, A harmadik hullám és a Horda 2 alkotói részére
NeXt GeneRation Különdíj A hosszabbik út című előadásnak