A performansz sorozat folytatódik:K. V.Társulat - Káosz katonái Gombagyökér háztatartási bábszínház 2010 május 2-án a Sirályban

Saara Turunen finn kortárs szerző Nyuszilány c. művének ősbemutatója május 17-én lesz a Sirályban. Az előadáshoz kapcsolódó fotókiállítás megnyitója május 2-án, 18h-kor lesz, szintén a Sirályban. A megnyitó után immáron hatodszor játsszuk el háztartási bábjátékunkat.

"...Ó, ha! Ó, ha! Ó, ha bezzeg nem macska kellene néked, hanem de kutya! Édes Pollykám! Ha kutya! Itt volnék én tenéked, hű ebed, jóságos vezetőd, alig valamit követelő szolgád, aki mindig csak igen diszkréten a jussát! De hát nem vitt ki téged apád az erdőbe, a tövéből évente háromszor forrást fakasztó szomorúfűznek alája, s nem is faragtál te annak a fűznek leggyengébb gallyacskájából sípot, így nem is híttál avval a síppal engemet, tehát a mi történetünk semmilyen módon nem fogja keresztezni egymást, ó, jaj..."

Ilyen és ehhez hasonló titkok tárulnak fel a két társulat előadásában. Minden, ami körülöttünk van, felhasználható ellenünk. Használatuk során bátrak és vígak leszünk.

Szövegíró: Juhász Kristóf
Szereplők: Kaszás Ágnes, Juhász Kristóf, Aleksis Maeney, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina



Fehér Elephánt kritikája
GOMBAGYÖKÉR - KV Társulat Felolvasó/Báb/Színház
http://www.toptipp.hu/szinhaz/2004%20-%202009%20-%20alternativ.htm#2009

Titkos Lakás már volt, Báb-, Felolvasó- és Lakás-színház is, de hogy egy alig titkos lakásban bábokkal játsszák el Juhász Kristóf abszurd meséjét, ráadásul: felolvasva a szöveget, - az mindenképpen unikum! De nem ezért szeretjük! Bábtervezőre nincs szükség: kő, papír,olló, harapófogó és egyéb kéziszerszámok, valamint egy turmixgép jeleníti meg a szereplőket. Urbanovits Krisztina érzékletesen mondja el Peti történetét, amely már az expozícióban hitchcock-i fordulatokban bővelkedik, meghal apu-anyu és hogy ne legyen annyi gond, kis hősünk is... De sebaj, érces hangú animátora, Juhász Kristóf Anti, a /másik/
Hős szerepében folytatja, míg Kaszás Ági szakajtónyi gonoszságot személyesít meg, még
Peter Brook is megjelenik általa, a korántsem Üres Térben. Mert ezt a zsebkendőnyi zu
golyt nemcsak paraván, csillagtérkép, bábok, kellékek és öt szereplő tölti ki, de a sziporkázó ötletek, a könnyed eredetiség, a nagyszerű játék, - a zsigerileg hiteles színházi szellem tűzijátéka is! Az aszexuális csavarkulcs után felbukkan egy erotikus virsli, némileg befoltozhatjuk az utódnemzés témájában tátongó ismerethiányainkat: Urbanovits Krisztina Übü-szerű Papája bedarálja a sárgarépa-fütyiket, szűznemzéssel szaporítva szép faját. Sírhat Hegedűs Barbara Anyája énekben, szóban, nincs több gyönyör, - ennél már csak az osztódással történő fajfenntartás szegényesebb. De nem húzza sokáig a briliáns társulat
sem: a papírgyártás ellen tiltakozó /macbethi/ erdő fellázad, minden papírpusztítót lever,így a partitúrából puskázók sem menekülhetnek...
Szerencsére mi gépbe írunk, nincs is nyomtatónk! - így viszonylagos békességben majszoltuk Száger Zsuzsa, az Omlettek Fekete Asszonyá-nak gasztronómiai csodáit, melyek dinamikus gyúrással, dramatikus sodrófai klopfolással, az előadás alatt szemünk láttára készültek az amerikai konyha izgató hátterében.
Gyertek hát újdonságra éhes Felnőttek, de hagyjátok otthon a bábszínházzal kapcsolatos közhelyes előítéleteket! - Na meg a gyerekeket is...

Valóságszilánkok (Papp Tímea cikke a Fidelióban)

Fotó: Huszár Mona

Valóságszilánkok
A K. V. Társulat márciusban bemutatott új darabja, a Szilánkok, avagy a panyírrögök ismét látható a MU Színházban.

Mi leszel, ha nagy leszel? Ha az embernek 9-12 éves korában teszik fel a kérdést, egészen képtelen, képtelenségében pedig egészen bátor válaszokat ad rá. Aztán ha 20-30 évvel később visszagondol arra, hogy az elképzelthez képest mi is lett belőlünk… na, az az igazi képtelenség. Erről az eltévedésről szól a Szilánkok, avagy a panyírrögök.

A koncepció Száger Zsuzsáé és Urbanovits Krisztináé, ők keresték meg Bánki Gergelyt, Juhász Kristófot és Alice Müllert, akik a darabot írták, illetve Baksa Imrét, aki első alkalommal dolgozott „megrendelésre”. A két színésznő azt akarta megmutatni – természetesen a maguk sajátosan abszurd, kicsit kesernyés, humort azonban nem mellőző stílusában –, amiben élünk. Ha úgy tetszik, a hétköznapi magyar valóságot. Ehhez keresték a szerzőket. Munkamegbeszéléseken és a workshopokon alakult az anyag, ahol Juhász Kristóf megfogalmazásában „borzalmas viták vannak, megiszunk rengeteg kávét, és szerencsés esetben úgy állunk fel utána, hogy előrébb vagyunk”. Kristóf szerint ez hatékony módszer, mert azonnali visszajelzést kap az írókollégától, a színésztől és a rendezőtől. Alkalom a tanulásra, bele lehet helyezkedni a másik helyzetébe, meg lehet ismerni a gondolkodásmódot, így könnyebben kerülhetnek egy hullámhosszra.

Az anyagot írók, színészek és a rendező együtt alakították, formálták, húzták-tömörítették. (A szerzőnek, persze, meg kell tanulnia azzal együtt élni, hogy szövegének bizony saját élete van.) A három szerző három világából kellett szerves új egészet létrehozni, ez pedig a rendező feladata volt. Gergő a struktúra, Kristóf a totális őrület, Alice pedig – Kristófot idézve – „a tavaszi szellő, aki befúj a begőzölt agyú írópasik betonoszlopai közé”. Hogy miben hasonlítanak mégis? Abban, hogy mindannyian szeretik az abszurdot, ennek megfelelően nem kisrealistán közelítik meg azt, ami körülöttünk van, nem is úgy játsszák, hanem a szokatlant keresve megpróbálnak kicsit eltávolodni a valóságtól. Az előadás főhőse egy sikeres orvos, aki a görbe tükörben esszenciálisan tudja megmutatni jelenkori társadalmunk neurózisait, a többiek pedig magatartásformákat képviselnek.

Bár színészként, rendezőként dolgozott már Domokos Lászlóval, Kövesdi Lászlóval, Száger Zsuzsával és Urbanovits Krisztinával Baksa Imre, rendelésre azonban először rendezett. „Ez a legbátrabb előadásom” – fogalmaz, a bátorság pedig az anyag szókimondásában, a vállalt áthallásosságban, az abszurd felvállalásában áll. Az a jó színház, ami sokféle, ha az előadás eklektikus, az egyáltalán nem baj, hiszen a sokféleség több asszociációt enged meg Imre szerint. Ezért is használják hangsúlyosan a zenét. Az előadásban négy dal hangzik el négy stílusban. Szabó Attila zenéjéhez a szöveg ad egyfajta irányt, de ahhoz már rendezői fül kellett, hogy az eleve stilizált opera és musical, a népdalparafrázis és a country – ez utóbbi a rendőr dala – műfaja mellett döntsön.

A Szilánkok, avagy a panyírrögök azonban egyáltalán nem „lila”. Juhász Kristóf szerint a vállalt stíluskavalkád ellenére ez egy teljesen hagyományos dráma: a néző azonosulhat egy szereplővel, izgulhat érte. Az előadás végére pedig az is kiderül, mit jelent a panyírrögök szó.

Szilánkok avagy a panyírrögök - 2 előadás áprilisban a MU-ban Április 22, 23 Kezdés: 21h!!!

Fotók: Huszár Mona

A márciusi bemutató után áprilisban újra:

Bánki Gergely – Juhász Kristóf – Alice Müller:
Szilánkok avagy a panyírrögök
Versek, dalszövegek: Juhász Kristóf
Szereplők:
Domokos László, Kövesdi László, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina
Látvány: Kalmár Bence
Zene: Simon Attila
Asszisztens: Rada Lilla

Rendező: Baksa Imre


Támogatók: OKM, NKA, Főváros, EJI-SZIDOSZ
Médiatámogató: Fidelio


Az én életem

Híres orvos leszek, és mindenkit meggyógyítok. Aki beteg.
Anyukámat nagyon fogom szeretni, és ő nagyon büszke lesz rám.
Lesz egy nagy, fekete hajú és barna szemű szerelmem, és őt fogom feleségül venni.
Rengeteg, miljó-miljó gyerekünk lesz, és nagyon fogom őket szeretni. Elviszem őket állatkertbe, vidámparkba, és fagyizni. Soha nem fogok veszekedni velük, és nem adok nekik pofont. Legfeljebb seggrepacsit.
Veszek egy nagy-nagy házat, és ott fogok lakni a feleségemmel és a gyerekekkel, és anyukám is velünk fog lakni, hogy mindig együtt legyünk.
Ha én nagy leszek, minden sikerülni fog, amit akarok, és ettől minden ember boldog lesz.
Az emberek szeretni fognak, és mindennek örülnek, amit csinálok.

Bernáth Gábor 4.c